Kontextus szerint a KJV 1 Korinthus 1:21-e azt sugallja, hogy a prédikálás ostoba dolog?
Mert ezek után Isten bölcsességében a világ bölcsesség által nem ismerte Istent, Istennek tetszett a ostobaság az igehirdetés , hogy megmentse azokat, akik hisznek.
Javasolja a KJV itt ostobaság prédikálni, vagy hogy a prédikálás bolond?
Válasz
A KJV nem tanítja, hogy az igehirdetés ostobaság. A “bolond (szemtelenség)” szó használata, amelyet itt találunk a kontextusában, tisztázza a zavart.
A 18. versben azt olvashatjuk, hogy “a kereszt prédikációja azoknak jár, akik elpusztítják az ostobaságot”. A szöveg nem azt mondja, hogy valójában ostobaság, de bizonyos személyek ezt így érzékelik.
A 23. vers tovább építi ezt az összefüggést, rámutatva, hogy az evangélium “ostobaság” a görögök számára, és botlás a zsidók számára. Ismét nem esztelenség (lényegében) ostobaság (mert ez Isten ereje a 18. v. Szerint), ehelyett bizonyos egyének ostobaságnak vélik.
24. vers azt is elmondja nekünk, hogy ez Isten hatalma és Isten bölcsessége. És a 25. vers kimondja, hogy Isten ostobasága bölcsebb, mint az emberek, és hogy Isten gyengesége erősebb, mint az emberek. Nyilvánvalónak kell lennie, hogy a szerző valójában nem azt javasolja Istennek, hogy legyen ostobaság és gyengeség, hanem ehelyett azt állítja, hogy nem szabad azt néznünk, hogy az ember mit tart bölcsnek és erősnek, mivel Isten hatalmát ezek az egyének tévesen azonosítják ostobaságnak.
A következtetés nem az, hogy a prédikálás ostobaság, hanem az, hogy bizonyos személyek ezt így érzékelik. A NIV kijelenti, hogy az üzenet ostobaság, de ugyanaz az exaplanáció áll. A szerző nem kategorizálja a “kereszt üzenetét” és a “prédikálást” ostobasággal. Csak lazán használja a kifejezést.
Válasz
A KJV 18. versében az” igehirdetésre “fordított szó λόγος, amely nem a kézbesítés módjára, hanem a tartalmára utal.
1Ko 1:18 Mert a keresztről szóló üzenet ostobaság azok számára, akiket elpusztítanak, de Isten hatalma számunkra, akik vagyunk mentve.
Ebben az összefüggésben akkor λόγος a görög szofizmus és retorikai ízlés szempontjából “nem elég kifinomult” “üzenetre” hivatkozik.
A BDAG egyetlen fényességet biztosít a μωρία számára, amelyet az alábbiakban kiemelünk:
μωρία, ας, ἡ (μωρός; Soph., Hdt. et PBrem 61, 28 [II. sz.]; PCairMasp 4, 6 Byz; Sir 20:31; 41:15; Philo; Jos., Ant. 17, 209; Irén 1, 16, 3 [Harv. I , 162, 2]) bolondság generális világi bölcsesség (Orig., C. Cels. 7, 47, 9) μ. παρὰ τῷ θεῷ ἐστιν 1Kor 3:19. Ezzel szemben mindazoknak, akik elveszítettek 1:18 és különösen a pogányok ellen, szemben a 23-val, a Megváltó keresztény prédikációja, aki rabszolgaként halt meg a kereszten, μ. (vö. Theoph. Ant. 2, 1 [94., 7. o.]). Istennek tetszett, hogy megmentette a beli evers διὰ τ. μωρίας τοῦ κηρύγματος kontra 21. A ψυχικὸς ἄνθρ. elutasítja a szellem dolgait, mint μ., 2:14. A júdeai templomkultuszt μ-ként értékelik. (opp. θεοσέβεια) Dg 3: 3. — WCaspari, Über d. bibl. Begriff der Torheit: NKZ 39, 1928, 668–95. — DELG s.v. 1 μωρός. TW. Spicq.
Arndt, W., Danker, F. W., & Bauer, W. (2000). Az Újszövetség és más ókeresztény irodalom görög-angol lexikona (3. kiadás, 663. o.). Chicago: University of Chicago Press.
Tehát a szót általában “ostobaságnak” fordítják. Azonban a jelenlegi helyzetben Pál prédikációját nem mondják ostobaságnak, sokkal inkább azt, hogy ezt olyan emberek tekintik így, akik egy üzenetet annak alapján mérnek, hogy megfelel-e az „ösztöndíj” és az „akadémiai stílus” népi fogalmainak (ilyen normák nemrégiben ezen a helyen jelent meg ezen a webhelyen).
Tehát Pál ellenségei megtámadják prédikációját a mesterség és a kifinomultság hiánya miatt. s azért prédikál, mert ez nincs bekeretezve a görög tudomány csapdájába. Pál azonban védi prédikációját, mondván, hogy igehirdetésének megfelelő mérése nem a “megfogalmazás kifinomultságát” illeti, hanem inkább a hatékonyságot.Pál szerint Istennek tetszik, hogy üzenete kívül esik a tudósok kényelmi zónáján, mert terve van egy ilyen durva üzenet használatára:
- botlást tesz a szofisták elé, amiért Isten megveti
- az üzenetet könnyen elérhetővé teszi az egyszerű
Tehát Pál azt mondja, hogy Isten üzenete nem eléggé retorikailag kidolgozott, hanem inkább szándékosan megtévesztően egyszerű, így csak azok értékelhetik, akik Istent keresik, és mások számára nem vonzó:
Mat_11: 25 Abban az időben Jézus Felelt és így szólt: Köszönöm neked, Atyám, ég és föld Uram, mert ezeket elrejtetted a bölcsek és körültekintők elől, és kinyilatkoztattad a csecsemőknek.
Luk_10: 21 Abban az órában Jézus örült a léleknek, és azt mondta: Köszönöm neked, Atyám, a menny és a föld ura, hogy ezeket elrejtetted a bölcsek és körültekintők elől, és kinyilatkoztattad a csecsemőknek. mert így jónak tűnt a te szemedben.