Az Sweetness and Lightning sorozat angol címe szójáték a “ édesség és könnyedség “.
Az eredeti japán cím Amaama – Inazuma (甘 々 と 稲 妻). Meg akartam tudni, hogy van-e hasonló szójáték a japán cím mögött, ezért a szavak felkutatásával kezdtem, és meglepődve tapasztaltam, hogy ez alapvetően az angol cím szó szerinti fordítása: amaama A jelentése “édes” vagy “cukros” , és az 甘 (édes) karakter megismétlődik, és inazuma jelentése “villám” .
Anélkül, hogy valamiféle szójáték vagy poén lenne mögötte, hasonló, mint az angol, a japán cím furcsa szóösszetételnek tűnik Olyan közvetlen megfelelője az angol címnek, hogy szinte úgy tűnik, hogy az angol címet először foganták meg, majd fordították vissza japán nyelvre, de ennek nincs értelme, mert ha az eredeti szerző Gido Amagakure előkerült volna az angol címmel valószínűleg ez lenne csak a cím, mivel annyi animét már angolul is megneveznek.
Kíváncsi vagyok, van-e valamilyen nyelvi ok a japán cím kiválasztására. Nem kérek tematikus okokat; a cím tematikusan megfelelő mindkét nyelvben, még a szójáték nélkül is. Azt kérdezem, miért volt olyan megfelelő szójáték az angol változatban, amely nyilvánvalóan nem létezett a japán címben, és hogy a japán változat tartalmaz-e valamilyen szójátékot vagy utalást, amit hiányoltam. Az a tény, hogy ilyen jól fordít angolra, csak hatalmas véletlen volt? Van még valami a japán címben, amit nem látok?
Hozzászólások
- Várjon, feltételezi, hogy az angol cím jött először ?
- @ Makoto nem gondolom, hogy valójában ez történt, de a priori kinézete mint a szerző kitalálhatta volna a címet angolul, majd lefordította japánra, mert az angol cím csak úgy tűnik, hogy ilyen szépen kijön a szójátékkal és minden mással. A kérdésem másik módja az, ha ' nincs japán szójáték, hasonló az angol nyelvű szóhoz, akkor miért választotta volna a szerző a világ összes címe közül? Nehéz volt megmagyarázni az érvelésemet, és Látom, hogy a szakasz zavaros volt, ezért ' megpróbálom átfogalmazni.
- csak rámutatva, hogy a japán cím rímel rájuk
Válasz
A cím egyetlen értelmezése lehet:
甘 々 ち ゃ ん と い な く なA っ た 妻
[稲 妻] {い な つ ま} alapvetően a play な く な っ た 妻 szavak játékát jelenti, többé-kevésbé “a feleséget, aki” már nincs “. Arra utalva, hogy valaki megözvegyült.
甘 々 ち ゃ ん azonban egy kicsit összetettebb.
Értelmezhető úgy, hogy 甘 な 甘 ち as ん. Az itteni kifejezés kissé sokrétű, ezért megpróbálom lebontani.
Míg a 甘 い édeset jelent, de más jelentése van az étel mellett. Ha egy ember leírására használják, akkor ez naivitást is jelenthet.
Valakit, akit 甘 ち ゃ ん-ként emlegetnek, „puha” vagy „naiv” emberként jellemezhetjük. A 甘 い hozzáadása egy olyan személy leírására, aki 甘 ち ゃ ん, megerősíti a naiv sztereotípiát. A nüansz itt kissé negatív, ami azt jelenti, hogy ez a személy tanácstalan (naiv) idióta.
Arra utalhat, hogy a cím Inuzuma-senseire utal, mivel nagyon halkan beszélő, mégis tanácstalan egyedülálló szülő egy lánya, aki nemcsak nem tud főzni, de nem is gondoskodik Tsumugiról (néhai felesége helyett).
Arra utalhat, hogy az „édesség és világosság” alternatív jelentése „a naiv özvegy”.
Ha azonban a szerző utószavára hivatkozik a manga 1. kötetében,
A cím sokféle alternatív értelmezése ellenére a címet valami melegnek és homályosnak szánják, amely vonzza az 5 érzéket, semmi ennél több.
Megjegyzések
- Elfogadom ezt a választ, mivel minden komoly bizonyíték megvan rá, úgy gondolom, hogy ' valószínűleg valaha is megkapja, és mellette egy nagyon jó elmélet.
Válasz
Írtam egy kicsit Amaamáról az Inazuma nevekre, ideértve azt is, hogy miért ez a csodálatos cím, itt: http://kyradesuyo.wordpress.com/2016/07/24/kouhei-tsumugi-and-kotori-onamae-wa
A címről szóló rész a végére ért.
A TLDR: A iv い (ama.i) -et is gyakran használják a naivitás leírására, Inazuma pedig Rice-hez és Wife-hez kapcsolódó kandzsikat használ, mindkettőt nagyon jól beleillik a történet egészébe.
Hozzászólások
- Köszönöm a válaszod, hogy ' egy igazán érdekes elmélet! +1 tőlem.
- Kérjük, fontolja meg a bejegyzés releváns részének idézését.Csak a linkre adott válaszok <
nem adnak jó válaszokat a linkrot lehetősége miatt.