A Wikipédiából idézve tudjuk:
Bruttó hazai magánbefektetés a fizikai befektetés mértéke, amelyet a GDP kiszámításához használnak a nemzetek gazdasági aktivitásának mérésében. Ez a GDP fontos eleme, mert a gazdaság jövőbeni termelőképességének mutatóját adja. Ez magában foglalja a pótvásárlásokat, a tőkeinstrumentumok nettó hozzáadását, valamint a készletekbe történő beruházásokat.
Bruttó állóeszköz-felhalmozás (GFCF) makrogazdasági fogalom, amelyet a hivatalos nemzeti számlákon használnak. A GFCF a bruttó hazai termékre (GDP) fordított kiadások egyik alkotóeleme, és így mutat valamit arról, hogy a gazdaság új hozzáadott értékének mekkora részét fektetik be, nem pedig fogyasztják. nem a teljes befektetés mértéke, mert csak a befektetett eszközök nettó hozzáadásának értékét mérik, és mindenféle pénzügyi eszköz kizárt , valamint a készletek és egyéb működési költségek (az utóbbit a közbenső fogyasztás tartalmazza).
Ha szeretném tanulmányozni a tényleges szövetségi alapok közötti kapcsolatot és befektetés , különösen, hogy van-e lineáris kapcsolat a e két mennyiség éves százalékos változása, melyiket válasszam a befektetés becsléséhez? Köszönet.
Adatforrás: https://fred.stlouisfed.org/series/USAGFCFQDSMEI
Válasz
Úgy tűnik, hogy a bruttó magánbefektetés (GPDI) kifejezést csak az Egyesült Államok használja. A bruttó állóeszköz-felhalmozás (GFCF) kifejezést a világ többi része használja (de az Egyesült Államok nem). (Ez egyszerűen az Egyesült Államok kivételes, mint általában, saját terminológiája és módszertanának felhasználásával.)
Nagyjából a különbség a következő: A készletek figyelmen kívül hagyása, GFCF tartalmazza az állami beruházásokat, míg a GPDI. Pontosabban a különbség a következő: $$ \ begin {alignat *} {1} \ szöveg {GFCF} & = \ text {Bruttó magánbefektetett állóeszköz} + \ text {Bruttó kormányzati befektetés} \\ & = \ text {GPDI} – \ text {Változás a magánkészletekben} + \ text {Bruttó kormányzati befektetés}. \ end {alignat *} $$
Csak egy kicsit bővebben kifejezve a világ többi része az ENSZ Nemzeti Számlák Rendszerét (SNA, 2008) követi, míg az Egyesült Államok nem. A szokásos identitás $ Y = C + I + G + NX $ esetében a következő különbségek vannak az ENSZ SNA és az USA között:
Ha nem más országokat keres az Egyesült Államokban, akkor előfordulhat, hogy nem talál olyan könnyen adatokat a GPDI számára. Ebben az esetben érdemes használni a GFCF-t.
Ezzel szemben, ha csak az Egyesült Államokat nézi, akkor valószínűleg a GPDI-t fogja használni.
Természetesen, elemzésében tisztában kell lennie azzal, hogy pontosan mit mérjen a statisztikája, legyen az GFCF vagy GPDI.