Több száz felhasználásával ezereket kifejezni: miért, hol, mikor?

Válaszösszefoglalás

A százas számolás a a középkorú angliai (vagy korábbi) használat, ahol egy nagyrészt iskolázatlan népesség foglalkozott a kvantitációval néhány olyan speciális körülmények között, ahol nem volt szükség nagy pontosságra. Azt javaslom, hogy az eredete tükrözte azt a tényt, hogy egyszerűbb numerikus ötleteket kifejezni egyetlen megfelelő méretű („száz”, „pontszám”, „tucat”) mennyiségben, kis számokkal kombinálva – legfeljebb két számjeggyel , és jellemzően az 1–20 tartományba esik (amelyekhez külön számok léteznek angolul). A százas számolás megtalálható a francia és a német nyelven is, ahol más példák is előfordulnak számszerű eszközökre, amelyek tükrözik az általam javasolt azonos pszichológiát.

Részletes érv

A száz ilyen módon történő használata legalább a középkorból származik. A A Közép-angol szótár például a következőket tartalmazza kb. 1330:

“Ő nem őt se .. tízszáz kniȝtes …”

és:

„ Ő [St. Francis] deide tweolf száz ȝer és sixe és twenti riȝht Aftur ore louerdes burtime ”

Ez, remélem, válaszol a„ amikor?” és hol?” a kérdés. A “miért?” (ami a használat eredetét illeti) szükségesnek tűnik megfontolni, hogy miként fejeződtek ki a kvantitatív fogalmak egy középkori társadalomban. A poszter megfogalmazza annak a korabeli álláspontját, hogy „1200” -ot képzel el a fejében, majd eldönti, hogy ezt szóban “ezer kétszáz” vagy “tizenkét száz” kifejezéssel fejezi ki. Tézisem azonban – amellyel érvelni tudok, de nem tudom bizonyítani – az, hogy a középkorú (és korábbi) hétköznapi emberek számára nem lenne más választás: csupán a természetes módszereket alkalmazzák százas számolással.Véleményem szerint ez a kvantálás általános nyelvi / pszichológiai megközelítését tükrözi, egyetlen kényelmi alapegységet viszonylag alacsony és főként integrális számokkal kombinálva, ami könnyebb egy iskolázatlan népesség számára, amely általában nem igényel nagyobb pontosságot, mint az ilyen számok és feleik. és negyedek.¶

Példák erre az általános felsorolási pszichológiára abban láthatók, hogy a méréshez hagyományosan egyetlen egységet használtak. Az ember magasságát lábakban, a ruhát yardokban, a ló magasságát kézben, a távolságokat hosszúkákban vagy mérföldekben vagy ligákban mérték. Bár egy angolnak a huszadik század közepén iskolás gyermekének hüvelykektől mérföldekig meg kellett volna tanulnia az ilyen egységek kapcsolatát, eredetileg ritkán használták őket együtt; inkább külön-külön használták őket különböző célokra. Valójában gyakran nem volt egyszerű kapcsolat a különféle egységek között, és ésszerűsítésük az integrált átalakítás érdekében csak később jött létre. Ezt megvitattuk egy másik SE kérdéssel az udvarok távolság és a láb magasság használatával kapcsolatban.

Ha most megfordulunk nagyobb számok számlálásához láthatjuk, hogy a nagyságrendek, a „száz” és az „ezer” hogyan viszonyulnak formálisan az olyan egységekhez, mint a yardok és a mérföldek. † (Vegye figyelembe a tízszáz használatát, inkább mint ezer a fenti első idézetben – az író egyetlen több száz regiszterben gondolkodik.) Ezt támasztja alá az a tény, hogy más, nem tíz-tíz nagyságrendű tartományok: tucat (12) és pontszám (20). A tucat még mindig nagyon velünk van (és a szó franciául és németül is létezik), bár a pontszám főleg az irodalomban marad fenn – a Biblia és a költészet a XIX. Századba (pl. Whittier Barbara Frietchie-ben ).

A plakát talán azt gondolhatja, hogy a százas számolás csak az angolra korlátozódik, ha anyanyelvű olyan nyelven, mint a spanyol vagy az olasz, ahol nyilvánvalóan ez nem található meg. Azonban egy romantikus nyelven található – francia. A legnyilvánvalóbb a dátumokat így fejezhetjük ki – az 1300-as évet millil trois centként (ezerháromszáz) vagy treize cent ként ( tizenhárom száz ) fejezhetjük ki. A több százas számolás azonban legalább a XIV. Századra nyúlik vissza Les Chroniques de Sire Jean Froissart katonai történelemben:

“Quand ils se trouvèrent tous együttes, si furent plusz de douze cent lándzsák. ”

( tizenkétszáz lándzsa (lándzsákkal vagy hasonló fegyveres férfiakkal?))

Újabban Balzac pénzügyi környezetben használta a Le Père Goriot (1910) :

„Les choses sont comme cela chez vous, si lon vous követ douze cent frank par an. ”

(… évente tizenkétszáz frank. )

és egy nemrégiben végzett internetes keresés során kiderült, hogy a le douze cent egy korabeli kifejezés, amelyet a kerékpárosok 1200 méter feletti hegyekre használnak.

Postulátumom A különféle bázisok számbavételével kapcsolatban franciául is látható: 20-at használunk a szám alapjául 80 – quatre-vingt (négy húszas) – feltehetően az ősi használat maradványa.

Németül is régóta számít a százas számolás. A következő példa Martin Luther -től származik a XVI. Századból:

„Ist das nicht greifliche Lugen gnug, die mit zwölf hundert Jahren … ”

(… tizenkét év )

Egy későbbi példa egy 1805-ös újságból származik :

“… in einer Tiefe von zwölf hundert Klafter unter der Meeresfläche”

( tizenkét száz öl et a tenger felszíne alatt)

Nem tudom, mennyire aktuális ma ez a használat, de sikerült megtalálni a egy weboldal , amelynek a címében zwölf hundert Jahren volt.

A francia és a német is használta azt az eszközt, hogy egyetlen kényelmes bázist használjon, még a a metrikus rendszer elfogadása. Így ellentétben a tudósok által nemzetközileg alkalmazott SI rendszerrel , amelyben csak három tízes hatványtól elválasztott alapegységeket alkalmaznak (mikroliter – milliliter – liter), egyet mennyiségű cl-ot (75 cl borosüvegeken, nem 750 ml-nél), hektárokat (100 ares – 10 000 négyzetméter) nagy területekre és hektogrammokat (olaszul etti 100 g) vaj súlya stb.

Miért számítanak az írástudó és számadó angolul beszélők (mind Nagy-Britanniában, mind az Egyesült Államokban) a századik számra a huszonegyedik században (mellesleg egy másik példa)? A hagyományos használatot talán – akárcsak a @ChrisH példáiban – irodalmi kultúránk is megerősíti. Azonban azért is, mert gyakran könnyebb. Vegyünk egy banki ügyintézőt / pénztárost, aki 1200 fontot számlál ki 100 font bankjegyben. Valószínűleg kezdi a „Száz, kétszáz…” szót, majd a „három, négy …” -re vált, és a „tíz, tizenegy, tizenkét száz” mondattal fejezi be. Miért kell félúton változtatni a nyilvántartáson?

[¶ Természetesen még a középkorban is képzett szakemberek, például építészek, hadmérnökök és könyvelők dolgoznának nagyobb pontossággal. A Doomsday könyv (középkori latin nyelven íródott) pontos népszámlálási számokkal rendelkezik, de ezek arab számokkal vannak megírva – nincsenek megfogalmazva.

† Az 1928-as OED százas bejegyzése ebből a szempontból érdekes. Azt állítja, hogy a szó az ó-skandináv származékból származik, ahol két változat volt, az egyik 100-at, a másik 120-at jelölt meg. Bár úgy tűnik, hogy ezt az utóbbit viszonylag ritkán használták angolul, ez azt mutatja, hogy a „százat” entitásnak tekintették önmagában, nem pedig az „ezer” felosztásával. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a határozatlan cikk, például a „tucat” vagy a „pontszám”, míg a „tíz” nem.]

Hozzászólások

• Nagyon sok feltételezést és elárasztó állítást fogalmaz meg, idézetek nélkül, és irreleváns anyagokat tartalmaz. Csak az a mondás, hogy a francia ugyanazt a használatot biztosítja, itt a legkiemelkedőbb szempont, mégis ‘ eltemetve.
• Alaposan átdolgoztam a válaszomat, és megpróbáltam tisztázni érveket és kiterjedt idézetekkel támasztja alá őket. Tettem egy kis időt erre, mert érdekesnek találom a témát. A felsorolás nyelvi pszichológiájáról alkotott nézetem talán ellentmond a kulturális feltételezéseknek, bár meglepődnék, ha előttem mások nem fejezték volna ki. Úgy gondolom, hogy @Clare átgondolást érdemel, és szívesen venném a konkrét kritikákat és konstruktív javaslatokat.

Ez részben kontextus kérdése. Van egy implicit pontosságmérő is, amely nagyon hasznos, ha nem takarja el a kétértelműség. Pár szótagot is spórol. Ha nagy pontosságra van szükség, ezt a formát nem használják.

“A tizennyolc százban” (dátumokat tekintve) vagy a 19. század egészére, vagy az első évtizedre utal, de általánosabb, mint egy adott év. Az angol ritkán utal kétezer év alatti dátumokra az “ezer” használatával: az 1066 általában “tíz hatvanhat”. Az éveket (legalább 1000 és 2000 között) mindig két blokkra bontják hangosan, mindegyik blokk egy szám: “tizennyolc tizenkettő”.

A házszámokhoz használt kifejezés (főként Amerikában, ahol a lakóutak hosszabbak) hasonlóan praktikus módszer a házak sokaságára való hivatkozásra. Ugyanez az út nagyon különböző számoknál különbözik, így ez rövidítés lehet a “Main Street-en, szép, de nem igazán drága bit”, miközben megfelelő képet ad a fizikai helyről is.

Autó / motorkerékpár motormérete a metrikát cc ben fejezik ki (köbcentiméter, megegyezik a milliliterrel, de gyakran kihagyják), eltekintve attól, hogy méretük literenként egész szám. Nagyjából 2 liter felett mindkét forma használható. A “liter” néha elmarad, a szokásos méreteknél, ha “sa decimális”. Példák: “hatötven”, “egy liter”, “tizenöt száz”, “tizenkilenc száz” vagy “egy kilenc pont” , “két liter”, “két pont négy (liter)” vagy “huszonnégy száz”.

Más műszaki felhasználások nagyjából követik a motor méretrendszerét. Például diffrakciós rácsok , 1000, 2000, 3000 stb. kivételével mindig százakat használnak, még “harminchatot” is.

A négy méter alatti mérnöki távolságokat gyakran százakban adják meg milliméter (ezen a méretarányon a mérnöki rajzok milliméterben vannak, egyes területeken nagy dolgokra váltanak át méterekre). Tehát lehet, hogy egy darab “harminchatszáz” (mm néma) hosszú cső van, és egy másik “négypont kettő” méter “.

Közúti távolságoknál a több száz méterről a kilométerre való átállás több mint két kilométerre történik. De itt Nagy-Britanniában, ahol a vezetési távolság mérföldben van megadva, ez tch-től mérföldig (a legközelebbi negyedre kerekítve) ehelyett 1200 m körül (3/4 mérföld).

Ezek a példák (amelyek “nem biztos, hogy univerzálisak, a megjegyzések valószínűleg megmutatnak néhány változatot) azt bizonyítják, hogy” homályos, de az anyanyelvűek természetesen és gondolkodás nélkül (nulla leütés nem “) t pontosan matematikailag kihívást jelent). Régebbi használatban ez a multiplikatív jelölés gyakoribb volt: “három pontszám és tíz”, “két tucat” stb., Talán azért, mert a cölöpökbe történő számlálás, majd a cölöpök számlálása általános és könnyen érthető anélkül, hogy sokat tudna a nagy számokról.

A jó hír az, hogy bár ebben nehéz megfelelni az anyanyelvi beszélőnek, ez a lehető legkevesebbet számít. Egy enyhén uniomatikus használat észrevétlen marad, és észrevétlenül lehetséges, mindaddig, amíg ez nem lehetséges ” s érthető.

Megjegyzések

• Lásd még: english.stackexchange.com/q/263778/48571

Ez a Google Ngram kétszáz ezer és kétezer száz között körülbelül ugyanolyan gyakoriak és csökkenőek, talán a számok mellett. Nem tudom, hogyan lehet összehasonlítani az összes lehetőséget (ezerháromszáz vs. tizenháromszáz stb.), De a könyvek szövegében a két forma nagyjából egyformán elterjedt. Az írók dönthetnek úgy, hogy “tizenkét száz embert” használnak “ezer kétszáz ember”, mint a választott kifejezés nemcsak rövidsége, hanem durva becslés is, amikor nem tudunk pontos számot megadni vagy nem törődünk vele.

megjegyzések

• Mennyire relevánsak az Ngrammok? Nem hasonlítják a lájkokat.
• Talán nem is ‘ nem. A beillesztett link szintén nem felel meg a tényleges keresésnek ‘. Csak két sort próbáltam megszerezni; Valószínűleg törlöm a bejegyzést. Világosnak tűnik azonban a rövidebb kifejezés használata, amire a poszter is rákérdezett.
• Úgy gondolom, hogy az igazi kérdés az, hogy a ” tizenkét száz ” vagy ” tizenöt száz ” jön létre? A ” quatre vente ” rendezése nyolcvanat jelent a franciák számára.